Anyaság a köbön

              Ebben a bejegyzésben szeretném összefoglalni miért is nem tudott egy jó darabig a két kicsi egésznapra óvodába menni, és miért kellett már ebéd után haza hoznom őket .

Fiam aki középső gyerek ,majdnem 2,5 éves volt mikor megtörtént 2020 augusztusában a költözés . Csak hogy nem nagyon beszélt ,sőt inkább nem is beszélt így őt korai fejlesztésre kezdtük hordani ,és miután van a családban autizmus spektrum zavarral diagnosztizált gyerek így nála is felmerült a gyanú ,szóval a fejlesztésen kívül vizsgálatokra hordtuk . Szépen is fejlődött a beszédjében ,és egyéb más elmaradásaiban.

            Mikor betöltötte a 3-at és óvoda köteles lett volna akkor én a korai fejlesztésre és egyéb problémáira hivatkozva sikeresen elintéztem hogy oviba ne ,de bölcsibe heti 3 napot járhat ,délelőttönként . Mert a kortárs társaságra szüksége volt.

Hiába fejlödött szépen ,remek fejlesztő pedagógusokat kaptunk ,és ők maguk mondták hogy a fiammal öröm dolgozni ,és ők a pályájuk alatt még ilyet nem tapasztaltak hogy ennyire jól fejleszthető legyen egy gyerek. .Egy dologban  nem tettünk előre lépést ,azt pedig a szoba tisztaság.

Sok helyen jártunk vele sok orvos ,és fejlesztő pedagógus látta és végül kaptunk egy papírt miszerint kevert specifikus fejlődési rendellenesség van . Autizmust és társait egyenlőre kizárták, de lesznek még kontroll vizsgálatok ebben az irányba .

Ezzel a papírral és a rajta szereplő elnevezéssel beskatulyázták a gyereket ,még pedig olyan módon hogy megkapta a szükséges fejlesztéseket, ami persze jó ,örülünk neki meg minden ,csak hogy semmilyen támogatást nem vehettem igényben utána ,elmúlt 3 ,nem kaptam már utána GYES-t ,de nem is tudtam igénybe venni se GYOD-ot  se emelt összegű családi pótlékot ,és dolgozni se tudtam el menni .

Végül 2022 szeptemberében elkezdte az óvodát ,de pszichológushoz továbbra is hordtuk és az óvodába is kapta a fejlesztéseket ,de ekkor még csak délelőtt járt az oviba kb fél 8-tól  12.30-ig . Én pedig otthon voltam a legkisebb gyerkőccel kettesben . Aztán október közepén döntöttünk úgy hogy ő is kezdjen el beszokni az oviba .Jó döntés volt ,mert bizony elég nehezen ment neki .

Míg a fiam örömmel ment az oviba, élvezte az ovit ( persze aztán hamar kiderült milyen problémák is vannak vele a csoportba) addig a lányom sokat sírt ,nem beszélt ,és nem evett ,az óvodába ,itthon meg persze mindent bepótolt ami a délelőtt kimaradt . December második felében  tört meg nála a a jég és akkor kezdett egyre többet beszélni ,és enni is . nagy könnyebbség volt .

Fiamnál is megtört a jég ,de csak az oviba .... Miután ott nem kaphatott pelenkát ,és bizony 5-6 órát nem bírt ki pisilés nélkül ,kénytelen volt bepisilni ,pedig ő azt se szívesen tette meg ,őt ez zavarta ha bepisil, és csak a pelenkába ment neki .Csak miután tetőtől talpig átkellett öltöztetni egy -egy ilyen baleset után ,valahogy rávette magát hogy az oviba fog pisilni ,de itthon nem .... 

Az évek alatt (1.5-2 év ) kipróbáltuk már minden létező módszert arra hogy rávegyük a bili használatra ,minden sikertelen volt ,nem használt se könyörgés ,se fenyegetés ,se jutalmazás, se ígéret ,se az ész érvek és a logika ,nálunk minden napos téma volt a pisi-kaki a 2,5 éves lányom előbb lett szoba tiszta mint a 3,5 éves bátyja ,és ez se érdekelte a fiamat. Persze az elején sokat hallhattuk :" majd megérik rá a fiúknak amúgy is nehezebben megy a szobatisztaság" ,de nem nyugodtam bele hogy ez normális dolog lenne.Mindig csak "ígérte " majd holnap, majd egy hét múlva ,vagy majd ha nagy lesz ,akkor fog próbálkozni a wc-be pisilni ...

Két lányomnál tényleg zökkenő mentes volt ez a folyamat ,persze történtek balesetek,éjszaka eleinte kaptak pelenkát ,vagy ha olyan helyre mentünk napközben ,hogy nem tudtam mikor hova tudom elvinni őket mosdóba,de ez a normális ,őket érdekelte a szobatisztaság kérdése ,és  hajlandóak voltak próbálkozni ,de a fiam teljesen elzárkózott tőle .

Egy hónapja történt a Pál fordulás ,egyik este egyszer csak  kijött a szobából és mondta:" ha legközelebb pisilnem kell akkor megpróbálom a wc-be... " Kicsit pösze és még helytelen a ragozása ,és idegenek igazából meg se értik sokszor mit mond ,nekem is szokásom vissza kérdezni ... és ekkor is így tettem : "És ez még ma este lesz ez a próbálkozás ? ! Bólogatott ... Meg is történt ,de azért elég macerásat és körülményesen ,de a végeredmény volt a lényeg . Nagyon örültünk neki ,körbe kellett telefonálni a családot ,és mindenkinek elmesélte hogy ő mit csinált ,mindenkitől begyűjtötte a dicséreteket . Én pedig másnap vettem neki egy robot autót ,ezt évekkel ezelőtt megígértem neki ,de hát az az öröm ,amikor meglátta leírhatatlan, majdnem sírva fakadt örömében . A nagy dologgal persze még nem jutottunk előbbre ,de egyenlőre megelégszünk ezzel az eredménnyel amire hónapokig, sőt évekig vártunk .